Mivel nincs kedvem a KRESZ-t tanulni (mert igen, bizony, sofőrsulizok, tudjátok?:P), arra gondoltam, értekezek még egy keveset a férfi-nő témáról.
Elvileg ezt a jövő hétvégén tettem volna meg, Szlovákiában, egy ifikonfon, de... sebaj! most itt is elmondom, mi van a szívemen:D
A délelőtti előadáshallgatás meg tette nálam a hatását, mert elgondolkoztatott, hogy én mit is tartok e témáról.
Van, aki azt vallja, hogy igazán a párja mellett lett (érett?) nővé/férfivá. És én ezt fantasztikusnak tartom. Nem óriási kitüntetés, ha azt mondja valaki neked, hogy én melletted lettem nővé/férfivá?
Mi (vagy:ki?) tett azzá, aki most vagy?
Mitől érzed magad nőnek, férfinek?
Milyen szerepet játszott ebben az, hogy van melletted valaki?
Ha nem lennél egyedül, nőiesebbnek/ferfiasabbnak érezned magad?
Erről írjatok!
Várom!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Nem tudom, hogy mennyire leszek férfivé a párom mellett, azt se tudom, hogy mennyire voltam előtte az, vagy előbbi kapcsolatokban. Gondolom, hogy valamennyire hozzájárul. A lovagiasság nem halt ki teljesen. De ezt szerintem te is tudhatnád, és a lovagiasság ma abban látszik meg, hogy a férfi meglepi valamivel a nőt, utánamegy stb. Soha nem hagytam, hogy hozzán jöjjön a párom, és nem is fogom hagyni. Mondjuk egyszer meglepett azzal, hogy megkeresett a munkahelyemen. De nem tartom helyesnek azt, hogy a nő járjon a férfi után. Hányingert okozna nekem. A lovagiasság további jellemzői 21. századi kontextusban: meglepetés, előzékenység, határozottság. Kicsit bővebben a határozottságról. Én pl. nagyon határozott vagyok abban, hogy sok gyereket szeretnék - a szüleimen is túl akarok telejesíteni. Legalább 4 gyerek. A párom ennyire nem biztos benne, ő a karrierjére is gondolok. Én is gondolok, valamennyire. Az övére is, meg a sajátomra is. Hogy mi és ki tett azzá, aki lettem? Érdekes kérdés. Sok mindenre hivatkozhatom. Benne vannak a szüleim, a közhelyesnek is emlegetett nagy betűs élet - még azért is kicsivel írom - a munka, a munka, a munka, az évfolyamom, a körülöttem élő emberek, és a párom. Ő is benne van. Természetesen mindenki férfiasabbnak érzi magát, mikor harcolni kell egy nőért, és minden lány nőbbnek érzi magát egy férfi oldalán. Szerintem ez egy természetes érzés. Ha egyedül vagyok nem lehetek férfiasabb, mert akkor nincs ami és aki előhozza belőlem a férfiasságomat. Kivéve, ha nem macsózok, és nem udvarolok körül minden szimpi lányt. Mondjuk én ezeket az embereket már egy másik kategóriába sorolom, és ez nem a férfi a javából. Ha hosszú kapcsolatról van szó - én még ilyennel nem büszkélkedhetek, de remélem változik a helyzet - akkor természetesen párhuzamosan fejlődik a férfi-női tudat - gondolom - tehát igen, elmondhatjuk, hogy melletted lettem férfivá, nővé.
Hogy milyen szerepet játszik a férfivá alakulásban az, hogy van mellettem valaki? Ezt majd később.
Megjegyzés küldése